Hazánkban növényökofiziológiai képzés nevesítve, programként egyedül nálunk zajlik, azaz az egész hazai növényökofiziológiai doktorképzési igény döntő részét doktori iskolánk elégíti ki.

Mindezt jól jelzi a társintézményekből, tudományegyetemekről valamint kutatóhelyekről itt Ph.D. fokozatot szerzettek és habilitáltak névsora és száma.

Fontos háttér maga a Növénytani és Ökofiziológiai Intézetünk.

Külföldről – köztük zömébeen jónevű egyetemekről és kutatóhelyekről – számos Ph.D. hallgató, doktorandusza vett részt részképzésben ebben a doktori iskolában. (KulfHalg.doc)

Mindezt a rendelkezésre álló személyi és infrastruktúrális háttér tette és teszi lehetővé:

Az első hazai növényökofiziológiai kutatócsoportja itt jött létre 1987-ben és jelenleg intézményünkben működik az ország egyetlen akadémiai ökofiziológiai kutatócsoportja.

Intézetünkben működtetjük hazánk és egyben Közép- és Kelet-Európa egyetlen szabadföldi CO₂-fumigációs szabadföldi ökológiai laboratóriumát (Gödöllő, intézetünk botanikus kertje), továbbá hazánk két long-term ökoszisztéma szabadföldi kutatóállomását ún eddy-kovariancia toronnyal (Bugacra és Püspökszurdokira telepítve), továbbá a nemzetközi standardoknak is messzemenően megfelelő mobil terepi ökofiziológiai műszerpark.

A képzést végző ökofiziológiai műhely nagyszámú külföldi és hazai vezető kutatóhellyel áll tényleges szerződésekkel és közös publikációkkal visszaigazolt szakmai együttműködésben. (lásd: Kapcsolatok2.doc)

Minderről a műhelyvezető publikációs listája is tanúskodik.

Nemzetközi pályázatokat tekintve eddig 9 EU-pályázat résztvevője volt a műhely. Pályázati tevékenységünk folyamatos.

Mindehhez komoly botanikai (florisztikai, cönológiai, vegetáció–dinamikai, –térképezési és –geográfiai) kutatató munka és doktrorképzés társul. A botanikai kuatatás, képzés a 85-éve alapított Botanikai Tanszék szakmai örökségére, az ország negyedik legnagyobb herbáriumára, a Növénytani és Ökofiziológiai Intézet 4.2 hektáron elterülő botanikus kertjére, benne védett-, fűszer- és gyógynövények és sok taxon (pl. sások, pázsitfüvek, nőszirmok) kiemelkedően gazdag gyűjteményére, botanikai laboratóriumára és ezek infrastrukturális felszereltségére és elsősorban a doktori iskola fiziológusaira és botanikusaira épül.