A BDI Működési szabályzata

A SZENT ISTVÁN EGYETEM BIOLÓGIATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

 

TERVEZET

 

 


Az BDI megalakulása:

 

A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) Plénuma a 2000. december 15-i rendes ülésén véleményezte és elfogadta a SZIE 10 ideiglenes akkreditálásra beadott Doktori Iskolája, köztük a Biológia Tudományi Doktori Iskola (BDI) anyagát és azt az Élettudományok tudományterületen a Biológia Tudományokban akkreditálta.

 

A BDI feladata, hogy az általa képviselt és a MAB által elismert tudományágon belül az élőlények (mikroorganizmusok, növények, állatok, ember) biotechnológiai és ökológiai kérdéseit is magában foglaló biológiájával kapcsolatos alapozó és alkalmazott kutatási területeket aktívan művelje, a hozzájuk kapcsolódó tudományos képzést (oktatás és kutatás), valamint a doktori fokozatszerzést szervezze, irányítsa és ellenőrizze.

 

 

BDI szervezete és működése:

Neve, adatai:

Biológiatudományi Doktori Iskola

működési helye: Szent István Egyetem

postacím: 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

telefon: 28 522 075

fax: 28 410 804

e-mail: növenytan@mkk.szie.hu

honlap: http://bdi.SZIE.hu/

 

Tudománytterülete:  Természettudományok

 

Tudományága: Biológiatudomány

 

Intézményi háttere: Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezetttudományi Kara (SZIE MKK), valamint a SZIE MKK-val a doktori (PhD) képzésben szerződéses együttműködést vállaló alábbi társintézmények (továbbiakban együttesen: Társintézmények):

 

a BDI belső szervezete:

A Szent István Egyetem Biológiatudományi Doktori Iskolája a biológiai alap- és alkalmazott tudományok területéhez tartozó doktorképzési oktató- és kutatómunkát végzi. Kutatási területe a molekuláris szinttől a biokémiain át a szupraindividuális társulás-, táj- és globális ökológiai léptékig terjed. Alaptudományi jellege mellett feladata a gyakorlati (biotechnológia, környezet- és természetvédelem, mezőgazdaság) számára nélkülözhetetlen, azok által közvetlenül felhasználható erős elméleti alapozású alkalmazott biológiai témák művelése is. Kutató- és oktatómunkáját a biológia területén mértékadó hazai és nemzetközi egyetemi gyakorlattal kompatíbilis és átjárható módon végzi, melynek fő biztosítéka az Iskola akkreditált oktatóinak-kutatóinak dokumentált szakmai teljesítménye.

A kiadható doktori (PhD) fokozat tudományágának a megnevezése:

Biológiatudományok

Az intézményben oktatott akkreditált releváns mesterképzési szak:

Biológus MSc, Agrármérnöki MSc, Állattenyésztő Mérnöki MSc, Környezetmérnöki MSc, Mezőgazdasági Biotechnológus MSc, Növényorvosi MSc, Természetvédelmi-mérnöki MSc, Vadgazdamérnöki MSc

 

  1. Az BDI törzstagokból és oktatókból álló, az Biológiatudomány legmagasabb szintű oktatására szerveződött, a SZIE MKK és Társintézményei szabta intézményi keretek között működő testület, ami
  • jogutódja a Gödöllői Agrártudományi Egyetem 1994-ben akkreditált Biológiai Doktori Iskolájának
  • küldetése: az Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar és jogelőd intézményei történelmi hagyományait követve az biológiai és határterületi tudományokban hazai és nemzetközi szinten kiváló, a tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelni képes vezető oktatók és kutatók jövő generációjának képzése; ennek megfelelően
  • a képzés célja: a hallgatók sajátítsák el a magas színvonalú oktató és tudományos kutatómunka végzéséhez szükséges ismereteket és mutassák be azok önálló végzésére való alkalmasságukat;
  • ügyrendje a SZIE Szervezeti és Működési Szabályzata 10. mellékletét képező Egyetemi Doktori Szabályzat kiegészítése az BDI gyakorlatára vonatkozó előírásokkal.

 

A BDI PhD programjai:

1.      “Növényökológia-Ökofiziológia” c. PhD program tartalmi ismertetése

 

A program a növényökológia-ökofiziológia és az azt megalapozó botanikai, ill. egyéb növénytudományi diszciplinák területén kínál és végez alapozó kutatásokat bármilyen témában. Külön is kiemelt területek: Szünbotanika: vegetációdinamika, társulásszerveződés, szukcesszió, degradáció. Növényállományok produkcióökológiája. Populációökológia. Autökofiziológia. Szünfiziológia, és ezen belül a vegetációfiziológiai folyamatok tér- és időléptékfüggésének, ill. tér- és időbeli variabilitásának a tanulmányozása. Globális klímaváltozás és környezeti problémák, a mezőgazdaság, környezet- és természetvédelem növényökológiája. Trópusi, félsivatagi botanika és növényökológia. Kiszáradástűrő növények és társulásaik ökofiziológiája. Vízi, mocsári, lápi és különböző gyeptársulások és mohadominanciájú társulások ökológiája. Stresszfiziológia. A környezetterhelés bioindikációja. Növénytaxonómiai, florisztikai, növényföldrajzi, cönológiai és botanikai természetvédelmi témakörök. Kiemelt objektumok a védett területek növényzete, a védett és veszélyeztetett növénytársulások és növényfajok.

 

 

2.      Állattan és Állatökológia

 

A program az állattan és állatökológia és az azt megalapozó zoológiai, ill. egyéb állattudományi diszciplinák területén kínál és végez alapozó kutatásokat elsősorban a következő témakörökben:

-         Zootaxonómia, a szisztematika alapjai, faunisztika és állatföldrajz.

-         Gerinctelenek taxonómiája, faunisztikája és állatföldrajza.

-         Állatok populáció-ökológiája, populáció-dinamikája.

-         Állatpopulációk kölcsönhatásai.

-         Szünzoológia együtt a különös tekintettel a közösségszerveződésre és a biogeokémiai körforgásokra.

-         A globális változások, a mezőgazdaság, a környezet- és természetvédelem és az ökotoxikológia zoológiai és ökológiai problémái.

 

 

3.      A “Mezőgazdasági biotechnológia biológiai alapjai” c. PhD program tartalmi ismertetése:

 

A biotechnológia alkalmazása a mezőgazdasági profilú kutató-fejlesztő munkában ma már az egész világon polgárjogot nyert és nélkülözhetetlenné vált.

Ennek az összetett tudományos kutatási irányzatnak az eredményeire alapozva jelentős fejlődés ment végbe a növénytermesztés, az állattenyésztés, a növény- és állatnemesítés egyes speciális területein, valamint a biotechnológiának nem kis jelentősége van a mikroorganizmusok mezőgazdasági és a mezőgazdasághoz kapcsolódó, azt szolgáló ipari alkalmazásokban is.

Minden biotechnológiai folyamat kidolgozásához, fejlesztéséhez a kapcsolódó alaptudományban elért legújabb eredmények, módszerek és eljárások alkalmazása szükséges.

Ezen fejlesztések megvalósítása érdekében megfelelő szakembergárdára van szükség.

A "Mezőgazdasági Biotechnológia Biológiai Alapjai" c. doktori program célkitűzése a szakemberek speciális irányú továbbképzése annak érdekében, hogy elsősorban a mezőgazdaság területén, de egyéb, alapfeladatként biológiai jellegű kutatást-fejlesztést végző intézményekben mind a biotechnológiai kutatás, mind a biotechnológia alkalmazása területén meg tudjanak felelni az elvárásoknak, jól ismerjék a biotechnológiai kutató-fejlesztő munkához szükséges alaptudományok lehetőségeit, meg tudják találni azokat a pontokat, melyeken a biotechnológia alaptudományainak módszereivel, a növényi, állati és mikrobiális szervezet előre meghatározott gyakorlati cél érdekében tervezetten és specifikusan megváltoztatható.

A biotechnológia tudománya interdiszciplináris, melynek legfontosabb moduljai a biokémiai, molekuláris genetikai illetve mikrobiológiai tudományok. A hatékony alkalmazás alapja az, hogy a gazdasági hasznosításra kiválasztott folyamatot minden részletében ismerni kell.

 

Ez jelenti

-                   a biokémiát, azaz az anyagcsere bioszintézis utakat, azok összefüggését, szabályozását, kölcsönhatását, a mőködés szerkezeti feltételeit,

-                   a genetikát vagyis a kiválasztott folyamatok örökletes meghatározottságát, a gének megnyilvánulását, szabályozását, kölcsönhatását,

-                   a molekuláris biológiai, molekuláris genetikai ismereteket és módszereket, mert ezek teszik lehetővé a tervezett és optimális változtatásokat szerkezetben, működésben, szabályozásban, a specifikusság határainak kiterjesztésében.

-                   a mikrobiológiát, mert igen sok hasznosítható folyamatot lehet a mikroorganizmusokban találni és főként azért, mert a rekombináns DNS technikákhoz, génklónok készítéséhez, szelektálásához, jellemzéséhez, amplifikációjához a legjobb és legáltalánosabb kisérleti rendszerek a mikroorganizmusok.

-                   Ezért fontos a biotechnológia irányú alaptudományokat művelő magasszintű képzés, mely az elméleti felkészültség mellett kísérleti eredményeket, kutatási jártasságot is követel.

 

 

4.      A “Mikroorganizmusok változékonyságának molekuláris háttere” c. PhD program tartalmi ismertetése

 

A program keretében mezőgazdasági és környezetvédelmi szempontból jelentős mikroorganizmusokon vizsgálják az egyedek és populációk genetikai megváltozásáért felelős mechanizmusokat. Behatóan tanulmányozzák a kromoszóma átrendeződés és az extranukleáris genetikai elemek (transzpozonok, mykovírusok) szerepét a mykotoxin termelő gombák változékonyságában. Vizsgálják a növénykórokozó vírusok megváltozását eredményező mechanizmusokat, a szekvencia átrendeződéseket, a multikomponensű vírusok egyes részei közötti kicserélődéseket, a vírusgenom és a növényi genom közötti rekombináció lehetőségeit. A változékonyság molekuláris mechanizmusainak tisztázása új járványtani összefüggések felismerését teszi lehetővé, ezáltal javulni fog a növénykórtani előrejelzés megbízhatósága. Új, nukleinsav alapú diagnosztikai módszerek kifejlesztéséhez járulnak hozzá ezek vizsgálatok. Mód nyílik továbbá a biológiai védekezésben és a hulladék reciklizációban használatos mikroba törzsek célirányos nemesítésére, valamint olyan mikrobaeredetű genetikai információ azonosítására és izolálására, amely termesztett növényekbe növénynemesítési céllal beépíthető.

A programban résztvevő hallgatók egyfelől megkapják a legkorszerűbb molekuláris biológiai képzést (s számíthatnak nemzetközi elismertséget kiváltó publikációkra), másfelől olyan géntechnológiai jártasságra tesznek szert, ami javítja fejlesztő intézményekben, vállalati kutatóhelyeken vagy minőségellenőrző és egyéb hálózatokban való elhelyezkedésük lehetőségeit.

 

 

A felsorolt programokban végzett kutatások gazdasági, természet- és környezetvédelmi szempontból önmagukban is igen fontosak.

Az BDI szervezeti rendje. Felelősségek és hatáskörök

 

Az BDI szaktudományi és képzési minőségét a törzstagok garantálják.

 

Az BDI törzstagja a magasabb rendű jogszabályokban előírt feltételeken[1] belül a SZIE-nek az a kinevezett, aktív korú egyetemi tanára, illetve a Társintézményeknek az a kutató professzori vagy tudományos tanácsadói (a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz tartozó intézmények esetében: ezekkel egyenértékű) besorolású munkatársa lehet, aki folyamatosan megfelel az alábbi, a SZIE Foglalkoztatási Követelményrendszerével összhangban megfogalmazott feltételeknek is:

Biológiatudományi, vagy a rokon, illetve kiegészítő tudományterületeken szerzett alapképzettség;

A biológiatudomány területén szerzett, 5 évnél régebbi tudományos fokozat (azaz CSc vagy PhD; az utóbbi esetben az Biológiatudományi Doktori Iskola által kibocsátott, vagy máshol szerzett, de a SZIE BDI alábbiakban megfogalmazott követelményeinek is megfelelő PhD fokozat);

MTA (rendes vagy levelező) tagság, vagy „MTA doktora” cím; ennek hiányában: az MTA Biológiatudományi Bizottsága által a DSc cím megszerzésének előfeltételeként előírt, publikációkkal igazolt tudományos munkásság.

 

Nevezettnek kötelezettséget kell vállalni arra, hogy (a) nem tartózkodhat egy évnél hosszabb időn át folyamatosan fizetés nélküli szabadságon vagy külföldön, illetve (b) nem lehet egyetlen más doktori iskolának sem a törzstagja.

 

A törzstagság visszavonható vagy ideiglenesen felfüggeszthető:

a SZIE Foglalkoztatási Követelményrendszerében az MKK egyetemi tanáraira vonatkozó folyamatos publikációs kötelezettség teljesítésének elmaradása.

a témavezetői megbízásnak részére fölróható okból történő visszavonása esetén. A felfüggesztett vagy megszüntetett tagság a későbbiekben csak az BDIT javaslatára, az EDHT döntése alapján állítható helyre. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy tartósan megszűnt-e a tagsági viszony felfüggesztésére, illetve megszüntetésére vezető ok.

 

A törzstagság tartós fizetés nélküli szabadság vagy egy évnél hosszabb külföldi tartózkodás esetében átmenetileg szünetel. Az ok megszűntével - egyéb feltételek változatlan fennállta esetén - a tagsági viszony külön eljárás nélkül folytatódik.

 

A törzstagok joga és kötelessége a doktori iskola keretében folyó képzésben való alkotó közreműködés (doktori tárgyak oktatása, témavezetés) mellett a képzésre vonatkozó stratégiai döntések meghozatala, továbbá az iskola vezetőjének és tanácsának, valamint önálló doktori tárgyak meghirdetésére, illetve témavezetésre jogosult oktatóinak a megválasztása.

 

Az BDI oktatói a SZIE MKK-nak az aktív korú egyetemi adjunktusai, docensei, tudományos munkatársai, főmunkatársai, illetve a Társintézményeknek ezekkel egyenértékű vagy magasabb besorolású munkatársaii közül kerülnek kiválasztásra.

Az BDI oktatója lehet, aki folyamatosan megfelel az alábbi, a SZIE Foglalkoztatási Követelményrendszerével összhangban megfogalmazott feltételeknek is:

Biológus, vagy a rokon, ill. kiegészítő tudományterületen szerzett alapképzettség;

Az biológiatudomány területén, vagy a rokon, ill. kiegészítő tudományterületeken szerzett tudományos fokozat (azaz CSc vagy PhD; az utóbbi esetben az Biológiatudományi Doktori Iskola által kibocsátott, vagy másütt szerzett, de a SZIE BDI alább részletezett követelményeinek is megfelelő PhD fokozat);

Publikációkkal igazolt tudományos munkássága eléri vagy meghaladja a Foglalkoztatási Követelményrendszerben az egyetemi docensek, tudományos főmunkatársak számára előírtakat.

 

A doktori iskola oktatóit az iskolavezető javaslatára a BDI Tanácsa (BDIT) választja meg. A megválasztás határozatlan időre szól.

 

Amennyiben az egyéb feltételeknek megfelelnek, karunknak azok az egyetemi tanárai, akik a SZIE más doktori iskoláinak munkájában törzstagként vesznek részt, az BDI-n belül automatikusan „belső oktatói” státuszt élveznek.

 

A doktori iskolai oktatói státusz visszavonható vagy ideiglenesen felfüggeszthető:

a SZIE Foglalkoztatási Követelményrendszerében az MKK egyetemi docenseire, tudományos főmunkatársaira vonatkozó folyamatos publikációs kötelezettség teljesítésének elmaradása, vagy a témavezetői megbízásnak részére fölróható okból történő visszavonása esetén. A felfüggesztett vagy megszüntetett tagság a későbbiekben csak az iskolavezető javaslatára, a BDIT döntése alapján állítható helyre. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy tartósan megszűnt-e a tagsági viszony felfüggesztésére, illetve megszüntetésére vezető ok.

 

A doktori iskolai oktatóinak joga és kötelessége a doktori iskola keretében folyó képzésben való alkotó közreműködés (doktori tárgyak oktatása, témavezetés).

 

Az BDI vezetőjét a BDIT választja, és az EDHT, illetve a Magyar Akkreditációs Bizottság jóváhagyását követően a SZIE rektora bízza meg. Személyének kiválasztását, megbízatásának tartamát, újraválaszthatóságának feltételeit illetően a magasabb rendű jogszabályokban[2], valamint a SZIE Foglalkoztatási Követelményrendszerében az MKK tanszékvezetőire vonatkozó előírások szerint kell eljárni.

 

Az iskolavezetői megbízást a BDIT többségi szavazással visszavonhatja. A megbízás visszavonását a BDIT tagjainak egyharmada, vagy az EDHT véleménye alapján annak elnöke kezdeményezheti. A publikációkkal igazolható tudományos munka elégtelensége a megbízás automatikus megvonásával jár.

 

Az iskolavezető felelős az iskola szakmai és minőségügyi céljainak, a képzési folyamatok szabályozott és ellenőrzött megvalósulásáért, valamint a képzés hatásosságának és hatékonyságának folyamatos javításáért. Hatásköre az iskola minden területére kiterjed. Jelentési kötelezettsége van meghatározott körökben az EDHT felé. Az iskola vezetője önálló döntéseiről a soron következő DIT ülésen beszámol.

 

Az BDI Tanácsa a doktori iskola vezetőjének munkáját segítő, rendszeresen ülésező testület, amelyet a doktori iskola törzstagjai választanak, tagjait az EDHT véleményét meghallgatva az EDHT elnöke bízza meg és menti fel; Elnöke a mindenkori iskolavezető, titkára a BDI titkára. Tagjait a BDI törzstagjai adják.

 

A DI titkára felelős a DI működési feltételeinek folyamatos biztosításáért. Munkáját az SZIE NÖFI keretében működő titkárság segíti.

 

A BDIT dönt:

 

- a doktoranduszok doktori kutatási terveinek jóváhagyásáról, a tantárgyakról és azok kreditjeiről;

- abszolutórium kiadásáról;

- az iskolára jutó állami források (ösztöndíjas keret és támogatás) további felosztásáról;

- a doktori témakiírók, témavezetők és a doktori iskola oktatóinak személyéről,

- a doktoranduszok doktori témájáról,

 

A BDIT javaslatot tesz:

 

- a felvételi bizottságok személyi összetételére,

- a kutatási előmeneteli hiányosságok miatt, illetve egyéb okból szükségessé váló új témavezető kijelölésére;

- a doktori képzésre történő felvételre,

- az állami ösztöndíjas keret betöltésére;

- fokozatszerzésre történő jelentkezés elfogadására;

- a témavezető véleménye alapján a szigorlati és bírálóbizottságok összetételére,

- a nyolc féléves képzés komplex vizsgabizottságának összetételére,

 

A BDIT véleményt nyilvánít:

- a doktorandusz és a témavezető időszakos beszámolójáról;

- az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elé kerülő ügyekben;

- a habilitációs eljárásban az eljárást kérő tudományos, szakmai és oktatási tevékenységéről, nyilatkozik a pályázónak a doktori iskola által művelt tudományágba történő befogadásáról.

A doktori iskola vezetője – aki egyetemi tanár, törzstag és az MTA rendes, levelező tagja vagy doktora – felelős az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért. A doktori iskola vezetőjét a DIT javasolja, majd az EDHT döntése alapján az EDHT elnöke bízza meg, illetve menti fel.

 

Az BDIT üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a titkár hívja össze. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt a tagok legalább egyharmada (3 fő) kéri. Az BDIT határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak több mint a fele (5 fő) jelen van. Határozatot nyílt szótöbbséggel hoz. Titkos szavazást bármely tagja indítványozhat, és arról szótöbbséggel határoznak. Az elnök személyi kérdésekben titkos szavazást rendelhet el saját hatáskörében.

A BDIT számára elektronikus ülés is szervezhető.

 

Az üléséről emlékeztető készül, amelyet a DI titkársága megküld a BDIT valamennyi tagjának, továbbá az EDHT titkárságára.

 

A BDI előterjesztései, határozatai és emlékeztetői az adatvédelmi törvény keretei között nyilvános dokumentumok.

 

Döntéseivel szemben jogsértés esetén az EDHT elnökéhez címzett, de az iskola vezetőjéhez benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

 

Témavezető a BDI-ban:

A doktori téma vezetője az a tudományos fokozattal rendelkező aktív oktató/kutató, akinek témahirdetését a BDIT jóváhagyta, és aki ennek alapján felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, valamint kutatási eredményeinek megjelentetését, nemzetközi kapcsolatok építését, konferenciákon történő részvételét, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését.

 

Ennek során

  • közreműködik a munkaterv elkészítésében,
  • a munkatervre alapozottan közösen elkészítik a képzés tervét,
  • segít a szakirodalom feldolgozásában,
  • segít tudományos közlemények írásában,
  • támogatja a doktoranduszt külföldi ösztöndíjak elnyerésében,
  • folyamatosan nyomon követi a tervnek megfelelő haladást. Ennek során az eltérésekről és azok korrekciójáról feljegyzést készít, amelyeket a féléves jelentésébe belefoglal, illetve mellékel. Ha a korrekciót saját hatáskörében nem tudja megoldani, vagy a nem megfelelőség kétségessé teszi a munkaterv megvalósítását arról soron kívül értesíti a BDIT-t.
  • Kezdeményezi a képzésből való törlést.
  • A témabizottsággal és a doktorjelölttel konzultálva dönt a témához rendelt működési költség felhasználásáról,
  • javaslatot tesz a doktori szigorlat és a bíráló bizottság személyi összetételére,
  • megszervezi a doktori szigorlatot és a témabizottsággal együttműködve az értekezés műhelyvitáját.

 

A témavezető megbízásáról lemondhat. Döntését és annak indoklását írásban kell ismertetnie az BDIT-val.

 

Az BDIT a témavezető megbízását artós akadályoztatás esetén átmenetileg vagy véglegesen felfüggesztheti.Hat (6) hónapnál hosszabb akadályoztatása esetén hivatalból köteles megvizsgálni, hogy a témavezető képes-e maradéktalanul megfelelni a vele szembeni elvárásoknak.

Szakmai, vagy egyéb alkalmatlanság esetén, illetve számára felróható okból a BDIT a témavezetőséget visszavonja.

A témavezető megbízásának visszavonása vagy felfüggesztése esetén 15 munkanapon belül a doktorandusz és a volt témavezető javaslatainak figyelembevételével határoz az új témavezető, ill. társ-témavezető személyére.

A témavezetői megbízást felfüggesztő vagy visszavonó határozatot az BDIT írásban indokolja, mely ellen az EDHT elnökéhez címzett, de az iskola vezetőjéhez benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

A doktorandusznak/doktorjelöltnek egyidejűleg két témavezetője is lehet, aki(k) felelős(ek) a doktorandusz előmeneteléért. Egy témavezetőnek egy időben hatnál több doktorandusza ne legyen [MAB 2015/4/V. sz. határozata III.2.2.]

 

 

Az BDI hallgatója (doktorandusz): a doktori képzésben részt vevő hallgató, akit a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban [2015. CCVI tv. 37. § (1) 1]. meghatározott jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek.

 

Doktorjelölt: a hároméves képzésben a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás alatt álló személy. (A doktori tanulmányait befejezett, abszolutóriumot kapott doktorandusz.)


 

 

A doktori iskola tantárgyai és kredit-értékei

 

A BDI jelenlegi tárgystruktúrája elsősorban négy program köré csoportosul. Azonban már a jelenlegi tárgyak, és főleg azok bizonyos kombinációi is magukban hordozzák további új diszciplinaterületek oktatásának és képzésének a lehetőségét is. Mindehhez a BDI személyi feltételei adottak. A legközelebbi jövő feladata a jelenlegi témacsoport néhány tárgya részbeni átfedésének kiküszöbölése, továbbá a BDI-ben művelt valamennyi diszciplinaterület számára szükséges közös tárgyak (pl. biometria) kialakítása.

A BDI-ben meghirdetett tantárgyakat táblázatos formában (előadás+gyakorlat+otthoni munka, kreditértékek, félév, ahová javasoljuk felvételét) és a tantárgyak rövid leírásait tantárgyfelelőseikkel a http://bdi.szie.hu/node/73 oldalról lehet letölteni. A tantárgyak kreditértékei  a „Szent István Egyetem  Doktori  Iskolák Kreditrendszerű  Tanulmányi és  Vizsgaszabályzata” alapján kerültek kiszámításra. (EDSZ 13. melléklet).

 

A BDI 2016-2017. tanév első félévében meghirdetett tantárgyai:

 

Tí-pus

Tantárgy neve

A tárgy előadói

ea.

gy.

otth.

össz. kredit

félévre ajánlott

A

Content based English in Plant Science

Balogh János, Fekete Sándor

Balogh.Janos@mkk.szie.hu, feketes@gmail.com

2

2

8

8

1,2,3,4

A

An introduction to data analysis using R

Balogh János

Balogh.Janos@mkk.szie.hu

2

2

4

6

1,2,3,4

A

Mobilis genetikai elemek

Olasz Ferenc

olasz@abc.hu

2

0

0

2

1,2,3,4

A

Radioökológia

Béres Csilla

csberes@ttk.nyme.hu

2

0

6

6

1,2,3,4

A

Növényökofiziológia

Csintalan Zsolt

csintalan.zsolt@mkk.szie.hu

2

1

9

8

2-3

A

Funkcionális növényökológia

Nagy Zoltán

nagy.zoltan@mkk.szie.hu

2

1

9

8

1,2,3,4

A

Növényökológiai folyamatok modellezése

Nagy Zoltán

nagy.zoltan@mkk.szie.hu

2

1

9

8

1,2,3,4

A

Lichenológia I.

Farkas Edit

farkas.edit@okologia.mta.hu

2

4

6

8

1,2,3,4

A

Lichenológia II.

Farkas Edit farkas

farkas.edit@okologia.mta.hu

2

4

6

8

1,2,3,4

A

Fejezetek a növényi stresszfiziológiából

Dulai Sándor, Marschall Marianna

ds@ektf.hu, marschal@ektf.hu

2

0

6

6

1,2,3,4

A

Molekula modellezés alapjai

Fülöp László

fulop.laszlo@mkk.szie.hu

2

0

6

6

1,2,3,4

A

Biokémiai analitika

Fülöp László

fulop.laszlo@mkk.szie.hu

2

1

5

6

1,2,3,4

A

Fehérjék szekvenciaanalitikai módszerei

Fülöp László

fulop.laszlo@mkk.szie.hu

2

1

5

6

1,2,3,4

A

Enzimológia

Fülöp László

fulop.laszlo@mkk.szie.hu

2

1

5

6

1,2,3,4

A

A természetvédelem botanikai kérdései

Nagy János

nagy.janos@mkk.szie.hu

2

0

6

6

1,2,3,4

A

Cönológia

Nagy János

nagy.janos@mkk.szie.hu

2

2

8

8

1,2

A

Vízi növények - vizes élõhelyek

Nagy János

nagy.janos@mkk.szie.hu

2

2

8

8

1,2,3,4

A

Növényföldrajz

Nagy János, Szerdahelyi Tibor

nagy.janos@mkk.szie.hu

szerdahelyi.tibor@mkk.szie.hu

2

2

8

8

1,2,3,4

A

Mikrobiális élettan

Pócsi István

ipocsi@gmail.com

2

0

8

7

1,2,3,4

A

A tudományos közlés módszertana

Sárospataki Miklós

sarospataki.miklos@mkk.szie.hu

2

1

1

3

1,2,3,4

A

Méhek biológiája és védelme

Sárospataki Miklós

sarospataki.miklos@mkk.szie.hu

2

1

1

3

1,2,3,4

A

A harasztok törzseinek taxonómiai kérdései

Szerdahelyi Tibor

szerdahelyi.tibor@mkk.szie.hu

1

1

4

6

1,2,3,4

A

A változó klíma hatása a mezőgazdasági termelésre

Veisz Ottó

veiszo@mail.mgki.hu

2

2

6

7

1,2,3,4

B

Cikkfeldolgozó szeminárium

A hallgató témavezetője

0

2

5

1,2,3,4,5,6,7,8

B

Irányított kutatómunka

A hallgató témavezetője

0

12

126

1,2,3,4,5,6,7,8

B

Publikáció

A hallgató témavezetője

min. 10

a pont táblázat alapján

C

Oktató munka

A hallgató témavezetője

max. 45

 

 

 

A doktori képzésre történő jelentkezés és a képzés

A doktori iskolába való felvétel feltételei, a hallgatók kiválasztásának elvei.

A BDI szerepe a felvételi eljárásban az EDSZ alapján:

 

A BDI tagjai évenként a felvételi jelentkezési határidő előtt legalább 3 hónappal megadják a meghirdethető kutatási témákat, amelyeket a BDIT megtárgyal és elfogad.

A teljes idejű (nappali) állami ösztöndíjas doktoranduszok BDI-ra eső évenkénti létszámát az Oktatási Minisztérium által a SZIE részére biztosított keretből a EDHT határozza meg. Ez a szám meglehetősen korlátozott. Az önköltséges nappali és levelező doktoranduszok létszámát a BDI programjainak kapacitása és feltételei szabják meg. Az évenként felvehető hallgatói létszámot a BDIT döntés előkészítő módon megtárgyalja és felterjeszti az EDHT felé.

 

A doktori képzésre jelentkezőkkel szembeni általános, a SZIE EDSZ-ban, illetve a EDHT Ügyrendi Szabályzatában foglaltak értelmében az alábbi követelmények az irányadók:

 

-         legalább jó rendű (4-es) átlageredményű, szakirányú egyetemi diploma,

-         angol nyelvből legalább C típusú középfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges. Az egyenértékűséget a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ állapítja meg. (Postai cím: 1146, Budapest Ajtósi Dürer sor 19-21. Professzorok Háza, IV. em. 401.                          Telefon: 343-4800/ 393 v. 394 Fax: 343-6283)

-         Előnyt jelent a TDK tevékenység, illetve bármilyen dokumentált előzetes tudományos tevékenység (közlemény, előadás).

 

A doktori képzésre jelentkezőknek előzetesen kutatási témát és témavezetőt kell választaniuk, és kutatási munkatervet kell készíteniük. Az egyéni felkészülésre jelentkezők esetében a diploma minősítése nem fontos, ugyanakkor a C típusú középfokú angol nyelvvizsga mellé egy másik nyelvből állami C típusú alapfokú nyelvvizsga szükséges, vagy azzal egyenértékű nyelvtudást kell igazolni. Ugyancsak követelmény a pályázatban feltüntetett és választott témában elismert tudományos tevékenység (az elvárható mértékű kutató munkát igazoló publikációk és egyéb dokumentumok). Az egyéni felkészülők esetében munkaterv helyett témavázlatot kell beadniuk.

 

A pályázati előírásokról, a felvételi eljárásról és döntésről az EDSZ Ügyrendi Szabályzata nyújt további tájékoztatást.

 

A BDI-ban folyó doktori képzés célja, hogy az egyetemekről kikerült és tudomány iránt egyértelműen elhivatott, fiatal diplomás szakemberek közül a legjobbak számára lehetőséget biztosítson szakmai ambícióik megvalósításához, és szakmai segítséget adjon tudományos életpályájuk elindításához. A doktori képzésbe tehát csak azokat a jelölteket szabad bevonni, akikről feltételezhető, hogy kiváló tudományos kutatók, egyetemi oktatók, alkotó értelmiségiek, vagy a szakmai közélet legfelsőbb szintű vezetői lesznek.

 

Fentiek miatt a doktori iskola csak azon jelöltek felvételét támogatja, akik a jogszabályokban és egyetemi szabályzatokban meghatározott feltételek teljesítésén túl: önálló szakmai gondolatokkal és cselekvési képességgel rendelkeznek (a kutatásukban szakmai segítségre, konzultációkra, de nem közvetlen irányításra szorulnak); korábbi tevékenységükkel (TDK, demonstrátori tevékenység, publikációk vagy más szakmai alkotás, esetleg másoddiploma, stb.) már bizonyították a doktori képzésre való alkalmasságukat.

 

A doktori képzésre való jelentkezés előtt a jelöltek a doktori iskola vezetőjével vagy valamelyik akkreditált témavezetővel konzultálva elkészítik a doktori képzésük részletes oktatási és kutatási programját és azt a jelentkezéssel egyidőben a doktori iskola vezetőjének benyújtják. A jelentkezés és felvétel alapkövetelménye a választott témavezető támogató javaslata, amelyben felelősséggel nyilatkozik a jelölt alkalmasságáról is.

 

A felvételre jelentkezők meghallgatására és értékelésére a BDI ad hoc bizottságot hoz létre, amely a BDI szakmailag legilletékesebb belső és külső tagjaiból áll. A felvételi vizsga követelményeit a SZIE EDSZ tartalmazza, a felvételre javasoltak névsorát a BDI vezetője továbbítja a EDHT-hoz. A felvételi döntésekről az érintetteket a vonatkozó szabályzat szerint értesíti.

 

A BDI oktatási munkája:

 

A teljes- és részidejű képzésben résztvevő doktoranduszoknak a képzési idő első két évében teljesíteniük kell a BDI által előírt és a EDHT által jóváhagyott szaktárgyak lehallgatását és vizsgákat, amelyekből 180 kreditpontot kell összegyűjteniük. A doktoranduszok részére előírt tárgyaknak témacsoportonként két nagy halmaza van: az első azoknak a tantárgyaknak a halmaza, melyek közül a választás kötelező; a második azoknak a tárgyaknak a halmaza, melyek közül a választás nem kötelező. A tantárgyfelvételnek a témavezetővel egyetértésben kell történnie (http://bdi.szie.hu/node/73). Azokat a tárgyakat, amelyek egy szemeszteren belül elegendő létszámú (min. 5) hallgatót érintenek, kurzusszerűen, előre meghirdetett időpontban szervezzük.

Vannak olyan tanegységek is amelyek felvétele minden doktorandusz számára kötelezőek. Ezek a Cikkfeldolgozó szeminárium, az Irányított kutatómunka és Publikáció.

 

 

A doktoranduszok tanulmányaik és kutató munkájuk mellett vállalhatnak oktatásban való részvételt is, ez azonban nem mehet a saját munkájuk rovására. Az oktatási feladatokat a BDIT hagyja jóvá.

 

Kellő feltételek esetén és a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével a BDI támogatja doktoranduszainak a külföldi részképzését, illetve a kutató munkájához szervesen kapcsolódó témában kezdeményezett tanulmányútját. A megvalósításhoz azonban minden ilyen esetben a BDIT egyetértése szükséges.

 

 

A BDI feladatai a doktoranduszok kutatási tevékenységével kapcsolatban:

 

A doktorandusz kutató munkáját a témavezető irányítja és segíti. Emellett a munkatervben meghatározott és ütemezett részfeladatok teljesítéséről meghatározott időszakonként minden doktorandusznak számot kell adnia. Ezeket a beszámolókat félévente szükséges tartani, amire a szűkebb szakmai közösségen (doktori program vagy témacsoport tagjai) kívül meg kell hívni a többi doktoranduszt is, valamint a BDI vezetőjét és a Tanács tagjait.

 

A kutatómunka befejezésével a doktorandusz elkészíti az értekezését, először csak a munkahelyi vitára alkalmas módon. Az értekezés feletti munkahelyi vitát megelőzi két opponens felkérése bírálatra. A bírálatok birtokában a BDI megszervezi a munkahelyi vitát, amelyre a BDI tagjain és doktoranduszain kívül meghívja a EDHT szakmailag illetékes tagjait is.

 


A BDI doktori fokozatszeréssel szembeni követelményrendszere:

 

A BDI a jogszabályokban és egyetemi szabályzatokban meghatározott fokozatszerzési követelményeken túl a fokozatszerzés specifikus szakmai követelményeként az alábbi publikációs követelményeket határozza meg:

 

Publikációs követelmény:

Három tudományos folyóiratcikk (lásd fenti 1. pont), ezen belül: minimálisan 2 db. impakt faktoros cikk, amelyből 1 első szerzős tudományos közlemény kell legyen.

A folyóirat-publikációknak a konkrét doktori kutatási témához kell kapcsolódniuk.

Az EDHT impakt faktoros cikknek nem fogadja el Cereal Research Communication–ben megjelent közleményeket.

 

Pontrendszer szerinti követelmény:

A Ph.D. fokozatszerzéshez szükséges minimális pontszám: 40.

 

Tudományos tevékenység mérésére szolgáló pontrendszer a BDI-ban

A PhD fokozathoz szükséges teljesítményt az alábbi ponttáblázatoknak megfelelően számoljuk:

Név:  doktorandusz

 

pont érték

db.

Az értekezés

témakörében + egyéb

pont

1. Publikációk és visszhangjuk

 

Tudományos folyóiratcikk:

IF, SCI folyóiratbeli cikk

20

SCI által nyilvántartott és/vagy SCI által jegyzett fórumok/orgánumok által referált folyóiratbeli cikk

10

Lektorált, de az SCI által nem nyilvántartott és nem is referált folyóiratbeli cikk. (Idegen nyelvű és magyar nyelvű egyaránt itt sorolandó fel)

5

 

Konferencia kiadvány (proceeding):

Nemzetközi

5

Magyar

2

 

Előadás, poszter bemutatás:

Nemzetközi

2

Magyar

1

 

Tudományos könyv, könyvfejezet, könyvszerkesztés:

Nemzetközi kiadó által kiadott idegen nyelvű könyv írása

20

Magyar nyelvű könyv írása

10

Nemzetközi kiadó által kiadott idegen nyelvű könyvfejezet írása

5

Magyar nyelvű könyvfejezet írása

2

Nemzetközi kiadó által kiadott idegen nyelvű könyv szerkesztése

2

Magyar nyelvű könyv szerkesztése

1

 

Elfogadott szabadalom:

Magyarországon

3

Külföldön

5

 

Hivatkozás:

hazai

1

külföldi

2

 

2. Szakmaspecifikus alkotások

Új módszertani eljárás (pl. know-how)

4

 

3. Külső kutatási források

Külföldi elnyert kutatási és/vagy K+F pályázat témavezetője

5

Hazai elnyert kutatási és/vagy K+F pályázat témavezetője

1

Külföldi kutatási megbízás témavezetője

2

Hazai kutatási megbízás témavezetője

1

Nemzetközi szakértői megbízás

2

 

 

4. Tudományos utánpótlás nevelés

Diplomamunka témavezető

1

TDK konzulens

1

 

5. Egyéb tudományos aktivitás

Hazai tud. folyóirat szerk. biz. tagja

5

Külföldi tud. folyóirat szerk. biz. tagja

10

Hazai tud. társaság tisztségviselője

2

Nemzetközi tud. társaság tisztségviselője

5

Összesen:

 


A fokozatszerzési eljárás menete, szervezése:

Az EDSZ-ben részletes felsorolás található a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről. Ezek

  1. a doktori szigorlat eredményes letétele,
  2. önálló tudományos munkásság dokumentálása,
  3. második idegen nyelvből alapfokú C típusú nyelvvizsga (amennyiben az első C típusú nyelvvizsga nem angolból volt, akkor a másodiknak annak kell lenni),
  4. az értekezés műhelyvitája, majd
  5. az értekezés nyilvános megvédése.

 

 

Mindenekelőtt azonban, a képzési időt követően, a doktorandusznak fokozatszerzési eljárásra kell jelentkeznie. Ennek szintén vannak bizonyos előfeltételei, amelyeket a BDI és a BDIT az alábbiak szerint ír elő:

-              szervezett képzés esetén a képzést lezáró végbizonyítvány vagy abszolutórium megszerzése, azaz a három éves képzés során 180-, nyolc féléves képzésben 240 kredit elérése és a kutató munkában időarányos előrehaladás és a publikációs tevékenység bizonyítása (lásd az előző pontot),

-              egyéni felkészülés esetén a végbizonyítvány helyett a kijelölt feladatok eredményes teljesítése (vizsgalap, legalább az előző pontban meghatározott publikációs teljesítmény), valamint az értekezés műhelyvitájáról készült jegyzőkönyv és mindezeknek a EDHT általi elismerése.

-              Az Oktatási Minisztérium (OM) honlapjára felkerül angolul minden egyes doktori értekezés "tézisek" része. Emiatt a BDI-ban avatás előtt nyolc (8) munkappal be kell adni elektronikus formában a tézisek részt angolul a BDIT-hoz.

-              A doktori fokozat megszerzéséhez két nyelvből kell nyelvvizsga. A középfokú “C” nyelvvizsgának kötelezően az angolnak kell lennie.

 

A BDI esetében a pontrendszer tükrözni a a fent megfogalmazott követelményeket.

A fokozatszerzésre jelentkezés az e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével és annak a szükséges mellékletekkel ellátva történő benyújtásával történik. A fokozatszerzési kérelmet az BDIT véleményezi és egyetértése esetén továbbítja azt a EDHT titkárához. A kérelemmel egy időben a BDI felterjeszti a doktori szigorlatra (komplex szigorlati témakör vagy konkrét, általában két szigorlati tárgy), valamint a szigorlati bizottság személyi összetételére vonatkozó javaslatát, amelyet a témavezető készít el és a BDIT hagy jóvá. A szigorlati bizottság egyik tagja külső alapító tag vagy meghívott tag legyen. A EDHT egyetértése esetén az BDI vezetője felkéri a kijelölt személyeket a szigorlati bizottságban végzendő munkára. A doktori szigorlat megszervezése a BDI feladata. A szigorlat lefolytatása és értékelése az EDSZ szerint történik.

 

A fokozatszerzésre jelentkezéssel egy időben vagy később történik a bíráló bizottság elnökére, tagjaira és az opponensek személyére a javaslattétel. Az opponensek egyike és a bíráló bizottság további 2 tagja külső kell legyen. Ezt - a doktori szigorlathoz hasonlóan - a doktorandusz témavezetőjének javaslatára a BDIT véleményezi, majd előterjeszti a EDHT elé. Mind a szigorlati, mind a bíráló bizottságok személyeinek kijelölésekor ügyelni kell az összeférthetetlenség elkerülésére.

 

A doktori védés megszervezése a BDI feladata, amelyhez a TTI adminisztrációs segítséget nyújt.


 

A habilitáció követelményrendszere a BDI-ban:

A habilitációs eljárás jogszabályi és egyetemi szabályzatokban meghatározott követelményein felül a BDI az alábbi specifikus szakmai követelményeket határozza meg:

 

A Biológiai Doktori Iskolánál a habilitált cím elnyerésére azon egyetemi és egyetemen kivüli oktatók és kutatók pályázhatnak, akik a PhD fokozat megszerzése óta oktatási és tudományos tevékenységükkel ezt az alábbiakkal bizonyítottan kiérdemlik.

 

Habilitációs kérelem akkor adható be, ha a kérelmező tudományterületének elismert szakembere, melyeket az alábbiakkal bizonyított:

 

Idegennyelv ismeret:

Elismerhető idegennyelv: angol. A habilitációs szakmai előadás és vita nyelve az angol, de szigorú szakmai indok esetében elfogadható az orosz, francia, spanyol és német nyelv is a Doktori Bizottság hozájárulásával.

 

Oktató munka:

A kérelmező rendelkezzen dokumentálható egyetemi/főiskolai oktatói-előadói tevékenységgel, előadásai és gyakorlatvezetői tevékenység az egyetemi alap- és szakirányú képzésben és/vagy a PhD képzésben, önálló tantárgy vitelével, szakdolgozatok vagy doktorandusz hallgatók témavezetésével.

 

A habilitációra az adott személyt a doktori iskola csak előterjeszti a habilitációs bizottsághoz. A habilitáló személy a habilitációs előadást a doktorképzés keretein belül is megtarthatja.

 

Publikációs követelmény:

A BDI habilitált cím elnyeréséhez szükséges publikációk
"Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya követelményei
az MTA doktora cím megszerzéséhez
" alapján

Infraindividuális biológiai kutatás területén a minimális követelményszint:

MTA Doktora

Habilitált

pályázó

Közlemények száma:

10

5

 

Közlemények összesített impaktfaktora:

80

40

 

Azoknak a közleményeknek az összesített impaktfaktora, amelyekben a pályázó első, vagy utolsó szerző:

40

20

 

Azoknak a közleményeknek az összesített impaktfaktora, amelyeket a disszertáció tárgyal:

40

-

-

A pályázó összes publikációjára kapott független idézetek száma:

300

150

 

Szupraindividuális biológiai kutatás területén a minimális követelményszint:

 

 

 

Közlemények száma:

25

13

 

A közlemények összesített impaktfaktora:

15

7,5

 

Azoknak a közleményeknek az összesített impaktfaktora, amelyekben a pályázó első vagy utolsó szerző:

7,5

3,75

 

Azoknak a közleményeknek az összesített impaktfaktora, amelyeket a disszertáció tárgyal:

7,5

-

-

A pályázó összes publikációjára kapott független idézetek száma:

250

125

 


A fokozat odaítélésének különleges esetei, illetve a „doctor honoris causa” kitüntető cím adományozása

 

Lásd EDSZ.

 

 

A doktori iskola dokumentációs és nyilvántartási rendje

 

  1. A dokumentációs rendszer célja a képzés és a gazdálkodás, illetve az ezekre hatással lévő folyamatok megvalósításának nyomon-követhetősége, a ellenőrzött és szabályozott állapot biztosítása, a folyamatok minőségének és hatékonyságának javítása.

A dokumentumnak minősül minden olyan irat, amely a doktori iskola működésének minőségére és hatékonyságára hatással van.

A nyilvántartási rendszer alapelvei:

(a)   A dokumentumok nyilvánosak az adatvédelmi törvény és az iskola érdekeinek keretei között.

(b)  A dokumentumok a szükséges és elégséges mértékben közvetítsenek információt,

(c)   a dokumentumok kezelése, adatainak feldolgozása legyen hatékony,

(d)  az információk jussanak el az érdekeltekhez.

 

  1. A doktori iskola dokumentum kezelési szabályzatot készít, melyben magába foglalja

(a)   Az alkalmazott dokumentumok listáját, és mintapéldányát,

(b)  az időlegesen és véglegesen tárolandó dokumentumok listáját,

(c)   a csak elektronikus, illetve a nyomtatott formában is tárolandó dokumentumok listáját,

(d)  a dokumentumok (információk) áramlási rendjét,

(e)   a dokumentumokban szereplő adatok feldolgozását,

(f)    az azokhoz való hozzáférhetőséget és

(g)   a dokumentumok kezelésével kapcsolatos felelősség és hatásköröket,

 

 


A doktori iskola belső gazdálkodási rendje

 

  1. A DI gazdálkodásának alapját az alábbi források adják:

(a)   az állami ösztöndíjasok képzési normatívájának,

(b)  az egyéb ösztöndíjasok hasonló összegű befizetései;

(c)   a külföldi ösztöndíjasok befizetéseiből származó bevétel,

(d)  a doktori képzéssel és habilitációs eljárásokkal kapcsolatos eljárási illetékek és

(e)   pályázati források.

 

  1. Az BDI gazdálkodása a SZIE TTI a keretei között történik. A gazdálkodásért az iskola vezetője felelős.
  2. A képzés és fokozatszerzés során fizetendő eljárási díjakat az EDSZ 10. sz. melléklete tartalmazza.

 

  1. A egyéni felkészülés és a képzés során felmerülő költségtérítések egyénenként változó összegét a témavezető előterjesztése alapján a DI vezetője határozza meg.

A források kizárólag a doktori képzés céljaira vehetők igénybe, az alábbi felosztásban:

 

Felhasználás

Forrás

 

a

b, c

d

e

a kart illető rezsi- és kezelési költség:

20 %

 

A pályázat kiírásában foglaltak szerint

a kincstári javak használatáért járó kötelező központi befizetés:

-

5 %

a SZIE központi céljaira történő elvonás:

10 %

a képzésnek a DI szintjén jelentkező általános költségek  fedezete:*

10%

5 %

65

a témavezető rendelkezésére álló, a képzéssel kapcsolatos dologi költségek fedezetéül szolgáló összeg:**

60 %

-

* A képzés doktori iskolai szinten jelentkező általános költségeinek fedezetére szolgáló keretből kizárólag az alábbi címeken történhet felhasználás:

(f)     a doktori tanfolyamok szervezésével kapcsolatos kifizetések (óradíjak és azok törvényes járulékai, meghívott külső előadók úti- és szállásköltsége, szervezési és anyagköltség)

(g)   a doktori képzéssel közvetlen összefüggésben álló általános adminisztrációs költségek

(h)   a doktori szigorlattal, és védéssel, továbbá a habilitációs eljárás lefolytatásával kapcsolatos, kizárólag a SZIE-vel közalkalmazotti viszonyban nem állók részére fizethető útiköltség térítés

(i)     a doktori értekezés nyilvános védésén közreműködő hivatalos bírálók díjazása.

** A témavezető rendelkezésére álló, a képzéssel kapcsolatos dologi költségek fedezetéül szolgáló összegből kizárólag a doktoráns képzésével és kutatómunkájával kapcsolatos költségek fizethetők.

Kiegészítő, hatálybaléptető, és átmeneti rendelkezések

 

A doktori iskola helye a Szent István Egyetem, NÖFI, Gödöllő.

A doktori iskola postacíme és távközlési adatai:           2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

T.: 06-28-522-075, Fax: 06-28-410-804

E-mail: nagy.zoltan@mkk.szie.hu

 

A doktori iskola pecsétje: kör alakú, keretezett bélyegző. A felső-külső sorban Szent István Egyetem, a felső-belső sorban Biológia Doktori Iskola, az alsó sorban csillagokkal elválasztva Gödöllő felirat, a kör közepén a Magyar Köztársaság címere.

 

A doktori iskola belső gazdálkodási rendszerét (források elosztásának elvei, közös beszerzések, közös pályázatok, doktoranduszok díjazása, konferencia és tanulmányút támogatások stb.) a DIT alakítja ki, az évenként változó gazdasági és szakmai körülményekhez alkalmazkodva. A konkrét kifizetésekről, pályázatok beadásáról, egyedi beszerzésekről a doktori iskola vezetője saját hatáskörében dönt.

 

A doktori iskola törekszik a végzettekkel való folyamatos kapcsolattartásra, és ennek révén pályájukat figyelemmel kíséri, támogatja. A végzett doktorokat lehetőség szerint aktívan visszahívja és törekszik őket bekapcsolni a doktori iskola oktató és kutató munkájába.

 

A doktori iskola munkájának minőségbiztosítása, és a tudományos tevékenység szakmai színvonalának folyamatos fejlesztése érdekében a doktori iskola vezetője rendszeresen gyűjti a doktoranduszok, oktatók, kutatók és a doktori iskolával kapcsolatba kerülő személyek véleményét, javaslatait, azokat összegzi és évenként a DIT elé tárja részletes megvitatásra.

 

Jelen szabályzat a DIT-nak döntését követően, az EDHT Tudományági Doktori Bizottsága elé kerül elfogadásra. A szabályzat az elfogadás napjától lép hatályba, és ezzel hatályukat vesztik a korábbi rendelkezések, amelyek a jelen szabályzattal ellentétben állnak.

 

Átmenetileg azon doktoranduszok és predoktorok esetében, akiknek eljárása már a jelen szabályzat hatálybalépése előtt elkezdődött, azokat a jelenlegi vagy megelőző szabályokat és követelményeket kell alkalmazni, amelyek figyelembevétele az érintett doktorandusz számára kedvezőbb.

 

A BDI alumni politikája

A fokozatot szerzett kollegákkal folyamatos oktatási és kutatási kapcsolatot tartunk. Tájékoztatást kapnak a BDI eseményeiről, a záróvizsgákról, védésekről. Közvetve, vagy közvetlenül részt vesznek a BDI oktató és kutató munkájában. Az oktató munkában részt vesznek mint előadók, vizsgáztatók, opponensek és bizottsági tagok. A kutatásokban mint résztvevők a pályázatírástól az adatgyűjtésen keresztül a publikációk írásáig mindenütt jelen vannak.


A DI minőségbiztosítási rendszere

 

A SZIE BDI alapvető célkitűzése közvetlen és közvetett partnereink megelégedettségének biztosítása, és ezzel együtt tevékenységünk folyamatos fenntartása.

A BDIT felelősséget vállal azért, hogy az oktatási és kutatási tevékenységet az érvényes jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelően, ellenőrzött és felügyelt körülmények között végezzünk.

A doktori iskola valamennyi tagja felelős saját munkája minőségéért, a hibás szolgáltatások megakadályozásáért, illetve a nem megfelelően végzett tevékenység megszüntetéséért.

A minőség fenntartása és fejlesztése érdekében a BDI minden szinten támogatja és megköveteli a folyamatos képzést és önképzést.

Állandóan törekszünk szolgáltatásaink, szervezetünk és tevékenységeink fejlesztésére is.

Elvárjuk, hogy minden munkatársunk személyes tudásával és felelősségével járuljon hozzá a fenti célok megvalósításához.

 

 

Gödöllő, 2016. szeptember 12.

Dr. Nagy Zoltán DSc,

egyetemi tanár,

a BDI vezetője

 



[1] A törzstag és az oktató definiciója az EDSz VI.41§ 4. pontja mellett a 2011. évi CCIV. törvényben és a 387/2012. (XII. 19.)  Korm. rendeletben található.

 

[2] A törzstag és az oktató definiciója az EDSz VI.41§ 4. pontja mellett a 2011. évi CCIV. törvényben és a 387/2012. (XII. 19.)  Korm. rendeletben található.

 

CsatolmányMéret
BDI Működési Szabályzat 2016_tervezet.doc296 KB
2016_képzési_terv_BDI_2016_10_14.doc61.5 KB